2011. december 12., hétfő

Gemenci hódok

Az egykor Európa-szerte megtalálható hódok a 19. század közepére folyamatos vadászatuk miatt teljesen eltűntek hazánk területéről. A visszatelepítések 1996-ban kezdődtek meg, számuk folyamatosan nő, mára megközelíti a hatszázat!
Először Gemencen kezdték meg, ahol Karapancsát is beleszámítva, összesen 53 példányt engedtek szabadon (1994, 1998, 2004). Eleinte elvándoroltak, elpusztultak részben a nem megfelelő élőhely miatt, de az idén lezárult megfigyelések tekintetében a szakemberek kijelentették, hogy stabil a gemenci populáció.
Szombati utam során olyan helyen jártam ahol már 1996-ban is szabadon engedtek példányokat, s hogy ma is élnek erre, következzenek a "bizonyítékok".

2011. december 11., vasárnap

Élőhely revitalizáció 6.

Befejeződtek az áprilisban elkezdett munkálatok a Bátai-Holt-Duna egy kilométeres szakaszán.

2011. december 9., péntek

Szarvas csárda

Egy sorozat Gemenc egykori és még ma is meglévő épületeiről. Erdészházak, vadászházak, gátőrházak, révházak, halásztanyák...
Az egykori Szarvas csárda Keselyűsben

2011. december 8., csütörtök

Gémesi kalandok

Egy novemberi kalandozás képei

2011. december 7., szerda

2011. december 6., kedd

Gemenc a múltban

Gemenci vadászház 1945 körül
(Foto:Fortepan)

2011. december 2., péntek

Kisrezéti erdészlak

Egy sorozat Gemenc egykori és még ma is meglévő épületeiről. Erdészházak, vadászházak, gátőrházak, révházak, halásztanyák...
Kisrezéten a Rezéti-Holt-Dunától pár száz méterre áll az egykori erdészlak. Melléképületében egy konyha is működött az erdei munkások számára. A lak nem tudom mikor épült, de falán egy szarvasfejes faragott tábla áll, rajta egy 1900-as dátum. Régen egy fakereszt is állt az ide vezető út mellett, 1945-ben az akkori kisrezéti erdész állította. Ma már nincs meg, az idők folyamán tönkrement.
Egy biztos. Nagyon szép hely, ott időzve átjárt minket a hely szelleme, az egykor itt pezsgő élet, az erdészek, vadászok, halászok és erdei munkások mindennapjai, az egykori gemenci élet.

2011. november 28., hétfő

A bogyiszlói sziget

Büszke vagyok rá, hogy a Tolnai-Holt-Duna Magyarország legnagyobb holtága. Büszkeségem oka a családi (tolnai)kötődés és az hogy közelsége miatt gyakran járunk ki az egykori csodálatos vízi világ még fennmaradt természeti értékeihez.
A mai napon egy rég várt szakaszt járhattunk be. Az út során érintett helyek: Kasztó, Doromlás, Pörkölés, Dokomlás és az utolsó állomásunk a Francirév. Egykori tanyák, gémeskutak, évszázados visszanyírt fűzek és a télre kicsit elcsendesedő Tolnai-Holt-Duna gazdag növény-és állatvilága.

Gemenci holtágak

Aki egy gemenci séta alkalmával egyszerre több gyönyörű holtágat is szeretne útba ejteni, annak ajánlom az országos Kéktúra gemenci szakaszát. Tegnap mi is így tettünk és ezen útvonal egy részét jártuk be, egy éppen barátságosnak nem nevezhető hideg, késő őszi napon.
A Vén-Duna torkolatától indultunk és egy-két óra alatt a célunkhoz, azaz a Rezéti-Holt-Dunához értünk. További vadregényes holtágakat fedezhetünk fel útközben, mint amilyen a Cserta-Duna, a Káposztás-Duna vagy a Kisrezéti-Fás-Duna. Az út nagyon szép, viszont ekkora vízállásnál lehangoló, szomorú látványt nyújtanak az egykori Duna-ágak. Az idén viszont egyszerre több holtágnál is, ezen a részen a Csertán és a Káposztás-Dunán is megkezdődtek a helyreállító munkálatok, a mederkotrások és a műtárgyak kiépítése.A Vén-Duna 76cm-es bajai vízállásnál
Az ilyenkor is festői szépségű Rezéti-Holt-Duna

2011. november 20., vasárnap

2011. november 19., szombat

2011. november 18., péntek

Gemenc tanúi

A Duna szabályozások idején vizének medrébe szorítását védgátak (töltések) emelésével igyekeztek megvalósítani, ami több-kevesebb sikerrel járt. Nagy vizek, áradás idején ezek a töltések nem mindig bizonyultak megfelelőnek, elég erősnek ahhoz, hogy ne történjen gátszakadás. Több ilyen is történt az elmúlt századokban, melyek közül egy-kettőnek mai is láthatók a nyomai.
Bárány-fokon egy nagyobb áradás alkalmával a töltés már nem bírta a Duna vizének nyomását, átszakadt és a kizúduló víz a töltésen belül mélyen kimosta a talajt. Ez ma is megtalálható közvetlenül a töltés mellett, neve
Szőke-kobolya.

2011. november 16., szerda

Gemenci érdekességek

A képen látható földből kiálló mohás léc nem más, mint az egykori gógai révház egyik kerítésének fennmaradt darabja.

2011. november 14., hétfő

Gémesi kalandok

A nyáron a legtöbb napot itt töltöttük, s valahogy még sem készült bejegyzés a gemenci Duna-szakasz általunk egyik legkedveltebb helyéről, Gémesről. Ezt a hiányosságot "gémesi kalandok" bejegyzésnév alatti sorozatommal pótlom. A tegnapi napot is Gémesen töltöttük, ahol az alábbi képet Párom készítette.

Gemenc lakói

A fokozatosan feltöltődő holtágak térhódító vízinövénye a Sulyom (Trapa Natans)

Gemenc lakói

A víz felszínén úszó páfrányunk a Rucaöröm (Salvinia natans)

2011. november 12., szombat

Kasztó

A mai szép időt kihasználva ellátogattunk a Bogyiszló melletti fás legelőre, ahol a hatalmas több száz éves tölgyfák között sétálva az ember úgy érzi, mint ha visszaforgatták volna az idő kerekét.

2011. november 8., kedd

Gemenc tanúi

Október utolsó napján a Grébeci-Holt-Duna alsó torkolata felé vettük az irányt, hogy megnézzük az ott folyó "helyreállító" munkálatokat.
Keselyűsből indultunk. Egy darabig a töltésen majd arról letérve az erdőben folytattuk utunkat, amikor is elértünk Szomfovát. Az általam csak "szomfovai vonal-út"-nak nevezett úton tovább haladva elértük "Buvat szélét", ahol a már szinte teljesen feltöltődött Csíplek-tó található. Onnan egy nyiladékon, majd egy hajdani fokon keresztül elértük a Grébeci-Dunát.
Mivel az induláskor letértünk a töltésről és elment az idő, nem tudtunk már lemenni a torkolathoz. Leültünk hát a partra és élveztük a látványt, nyugalmat! Ilyenkor már szinte csak a kormoránoké a főszerep, amelyekből ide is bőven jutott, illetve a parton békésen legelésző szarvasoké. A hajó még itt van, csöveket már látni a vízparton is, alul markolók dolgoznak. Messziről mintha úgy láttam volna, hogy a torkolatnál kivágtak volna 1-2 fűzet, amik az egykori grébeci halászok által épített kerítés maradványai mögött voltak. Ez a kerítés a torkolatot teljes szélességében átérte (persze akkoriban ez nem a mai Dunával összekötő kis fokocskát jelentette) és rekesztőhálóként használták. A vízállástól függően nyitották, zárták. A grébeci halászok tanyájának bozóttal benőtt helye ma is megvan.
Lassan ránk esteledett ezért elindultunk vissza Keselyűsbe. Már a töltésen jártunk Zátony-tava résznél amikor sakálok rémisztő hangjára lettünk figyelmesek. Valóban rémisztő amikor szinte az orráig sem lát az ember.
Utunk jóra sikeredett, mint mindegyik, amelyik e csodálatos ártéri világba, a Gemencbe vezet!

2011. november 4., péntek

2011. november 1., kedd

2011. október 31., hétfő

Gemenc tanúi

Azt mondták, mondják, hogy ez a legszebb vadászhalál. 1938-ban Báró Bornemissza Elemér egykori gemenci vadászbérlő egy vadászat alkalmával a Csíplek-tó partján, az általa meglőtt szép szarvasbikában gyönyörködve összeesett, és meghalt. Magam sem hallottam még hasonló esetről, de az biztos, hogy a Csíplek-tó mára már csak egy kiszáradt meder.

2011. október 27., csütörtök

Gemenc tanúi

Egy új sorozat azokról a helyekről-elnevezésekről amelyeket a mai térképek már nem jelölnek, és ma is csak néhány ember emlékezetében élnek. Ezek a beszédes nevek sok mindent elárulnak az egykor itt pezsgő életről, a vadászok, erdészek, favágók, halászok, révészek, csőszök, kereskedők vagy csak az itt átutazó emberek mindennapjairól...
Megosztom kalandjaim; s útjaim során szerzett "barátaim", a tanúk meséit, magát az életet, amelynek részesei lehettek. S valljuk be, hogy akit már megérintett ez a varászlatos világ, az egy kicsit szeretne gemenci lenni!

2011. október 23., vasárnap

A Tolnai-Holt-Duna és a Fekete-víz

Múlt hét vasárnap a Tolnai-Holt-Duna déli végét, és annak is nyugati felének egy részét jártuk be. Utána a mözsi határban kalandozva elértük a Fekete-víznek nevezett egykori Sárvíz-ágat.
A Tolnai-Holt-Duna az 1852-re befejezett bogyiszlói átvágás eredményeként jött létre, amikor is a 30km-es tolnai kanyarulatot 7km-re rövidítették. Ma már több ágra szakadva, majd a déli végén újra egyesülve, a kutyatanyai zsilipen keresztül folytatja útját Gemencbe.
A Schleicher-Dunának nevezett ág
A nyugati parton több csónakkikötőt is találni, mivel itt a keleti parttal ellentétben közel a töltés, könnyen megközelíthető. Másik partját nehéz elérni a nádasok, mocsarak, vízzel telt medrek miatt. E terület egy részének bemutatásáról szép beszámolót láthatunk Elblinger Ferenc blogján.
Szivattyútelep. A holtág vizét öntözési célokra is felhasználják.
Lehőczi teleltetők
folyt.köv

2011. október 19., szerda

Gemenc lakói

A gemenci cserjeszint egyik leggyakoribb növénye az egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

2011. október 18., kedd

Gemenc a múltban

Gemenc jelvény - saját gyűjtés
Gemenc a második világháborút követően az állam kezébe került (1945-ig érseki illetve közalapítványi tulajdonban volt). 1946-ban létrejött a Dunaártéri Erdőgazdaság, majd 1951-ben a Gemenci Állami Vadgazdaság. Végül 1968-ban a kettőt összevonták, s létrejött a Gemenci Állami Erdő és Vadgazdaság, egészen 1993-ig.

2011. október 11., kedd

Hej halászok, halászok...

A bajai halászati mini skanzen tárgyi emlékeiből...

2011. október 8., szombat

Bajai halászati mini skanzen

Október elsején felavatták Baján a Türr-kilátó melleti szabadtéri halászati múzumot. Három halásztanya, egy nádkunyhó, egy kemence, és a tanyák 1900-as évek elején készült halászati eszközei várják az ide látogatókat.

2011. október 6., csütörtök

2011. október 5., szerda

2011. október 2., vasárnap

2011. október 1., szombat

Tudta-e, hogy...

...a Keselyűsi út 1865-ös megépültekor, de még az Osztrák-Magyar-Monarchia (1867-1918) idején is az ország leghosszabb, teljesen egyenes útja volt.
A felvétel a bárányfoki elágazónál készült