Gemenc tanúi

Azt mondták, mondják, hogy ez a legszebb vadászhalál. 1938-ban Báró Bornemissza Elemér egykori gemenci vadászbérlő egy vadászat alkalmával a Csíplek-tó partján, az általa meglőtt szép szarvasbikában gyönyörködve összeesett, és meghalt. Magam sem hallottam még hasonló esetről, de az biztos, hogy a Csíplek-tó mára már csak egy kiszáradt meder.

Gemenc tanúi

Egy új sorozat azokról a helyekről-elnevezésekről amelyeket a mai térképek már nem jelölnek, és ma is csak néhány ember emlékezetében élnek. Ezek a beszédes nevek sok mindent elárulnak az egykor itt pezsgő életről, a vadászok, erdészek, favágók, halászok, révészek, csőszök, kereskedők vagy csak az itt átutazó emberek mindennapjairól...
Megosztom kalandjaim; s útjaim során szerzett "barátaim", a tanúk meséit, magát az életet, amelynek részesei lehettek. S valljuk be, hogy akit már megérintett ez a varászlatos világ, az egy kicsit szeretne gemenci lenni!

A Tolnai-Holt-Duna és a Fekete-víz

Múlt hét vasárnap a Tolnai-Holt-Duna déli végét, és annak is nyugati felének egy részét jártuk be. Utána a mözsi határban kalandozva elértük a Fekete-víznek nevezett egykori Sárvíz-ágat.

A Tolnai-Holt-Duna az 1852-re befejezett bogyiszlói átvágás eredményeként jött létre, amikor is a 30km-es tolnai kanyarulatot 7km-re rövidítették. Ma már több ágra szakadva, majd a déli végén újra egyesülve, a kutyatanyai zsilipen keresztül folytatja útját Gemencbe.

A Schleicher-Dunának nevezett ág

A nyugati parton több csónakkikötőt is találni, mivel itt a keleti parttal ellentétben közel a töltés, könnyen megközelíthető. Másik partját nehéz elérni a nádasok, mocsarak, vízzel telt medrek miatt. E terület egy részének bemutatásáról szép beszámolót láthatunk Elblinger Ferenc blogján.
Szivattyútelep. A holtág vizét öntözési célokra is felhasználják.
Lehőczi teleltetők

folyt.köv

Gemenc lakói

A gemenci cserjeszint egyik leggyakoribb növénye az egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

Gemenc a múltban

Gemenc jelvény - saját gyűjtés
Gemenc a második világháborút követően az állam kezébe került (1945-ig érseki illetve közalapítványi tulajdonban volt). 1946-ban létrejött a Dunaártéri Erdőgazdaság, majd 1951-ben a Gemenci Állami Vadgazdaság. Végül 1968-ban a kettőt összevonták, s létrejött a Gemenci Állami Erdő és Vadgazdaság, egészen 1993-ig.

Hej halászok, halászok...

A bajai halászati mini skanzen tárgyi emlékeiből...

Bajai halászati mini skanzen

Október elsején felavatták Baján a Türr-kilátó melleti szabadtéri halászati múzumot. Három halásztanya, egy nádkunyhó, egy kemence, és a tanyák 1900-as évek elején készült halászati eszközei várják az ide látogatókat.

Sárközi ébredés 2

Sárközi ébredés

Hej halászok, halászok...

Pillanatok

Tudta-e, hogy...

...a Keselyűsi út 1865-ös megépültekor, de még az Osztrák-Magyar-Monarchia (1867-1918) idején is az ország leghosszabb, teljesen egyenes útja volt.

A felvétel a bárányfoki elágazónál készült

Élőhely revitalizáció a Grébeci-Holt-Dunán 1.

A Grébeci-Holt-Duna mint egykori fő Duna-ág az 1893-1898 között elvégzett úgynevezett sükösdi átvágás eredményeként jött létre. A három legnagyobb mellékág (Rezéti-Grébeci-Vén-Duna) közül a legrosszabb állapotú. Felső torkolatát annak idején kőgáttal zárták el, így az mára teljesen feliszapolódott, csak magas dunai vízállás esetén jut be a víz. Alsó végén alacsony vízállásnál csak egy kis "fok" köti össze a Dunával. A Grébeci-Holt-Dunáról többet is megtudhatunk Elblinger Ferenc oldaláról.

Felső Barnabás felvétele a Papp Attilával közös, 1991-es kiadású Gemenc című könyvéből

Évekkel ezelőtt felvetődött, hogy a felső torkolatnál megbontják a csőátereszt, mederkotrást végeznek, és "átmosatják" az egész mellékágat. Ez a terv nem valósult meg. Hosszú évek tervezési és engedélyezési folyamatai után 2011 tavaszán-nyarán megkezdődtek az előkészületek a meder alsó végének helyreállításához. Ekkor 500cm körüli dunai vízállásnál egy kishajót toltak-vontak fel az alsó torkolatnál, amely a Grébec buvati partján összeszerelt csővezetéken keresztül fogja a meghatározott mennyiségű iszapot eltávolítani a mederből.

 

Kijelölt helyeken (Buvaton biztos, de ha jól tudom a Fekete-erdei részen is) úgynevezett kazettákat (árkokat) alakítanak ki amelybe az iszap kerül, végül az egészből vadmentő dombokat alakítanak ki.

A torkolat közelében pedig egy fenékküszöböt létesítenek, amivel bent tudják tartani a nagy dunai vízállásnál bejutó vizet, tehát kis víz esetén nem tud "kiszökni" a víz.

Gemenc fái

Karaszi sorszámozott nyárfasor (300-400cm törzskerületűek)

Állatok a ház körül

...és tegnap újra megmutatta magát

Állatok a ház körül

Esténként valami röfög! a kertben. Visszatérő vendégünk, az Európai sündisznó.
(A kép 2009-ben készült)

Hej halászok, halászok...

1497 Felső-Gemenc

A Sió-torkolat alatt

Reggel

Szürke kócsagok

Hódi Menyhért-híd

A Lassi előtti egykori Duna-ág felett átívelő híd (2002-ben újították fel), melyet az egykori Magyar Királyi Közalapítvány egyik erdészéről, Hódi Menyhértről neveztek el. Volt itt egy régebbi híd is, melynek lábait meghagyták, és ma is láthatóak a mederben.

Gemenc lakói

Gemencen csak vendégek a vizek felett elhúzó Kanalasgémek

Szerelmes szarvasok 3.

... és a Király elvette a szegény ember legkisebb leányát ...

Szerelmes szarvasok 2.

Hej halászok, halászok...

Zuhanás

Hajnal

Állatok a ház körül

Házi rozsdafarkú

Szerelmes szarvasok