Az őcsényi tájház

Sárközi barangolások

A Magyarországon őshonos szürkemarha
Állatok a Sárközben
Ózsákpuszta

Keselyűs

Jól láthatóak a Sárköz medermaradványai

Gemenc épületei - Buvati erdészlak

Egy sorozat Gemenc egykori és még ma is meglévő épületeiről. Erdészházak, vadászházak, gátőrházak, révházak, halásztanyák...

Az egykori régen lebontott Buvati erdészlak dombja a Grébeci-Holt-Duna partján, közel az alsó torkolathoz.

Első rész: Gemenci vadászház
Második rész: "Gógai királyság"

Szomfovától Buvatig

Buvat egy erdőrész a Gemencen, a Rezéti és Grébeci holtágak ölelésében, valamint Decs határának a falutól legtávolabb eső része.

Decsi-Kis-Holt-Duna

Szomfovai "vonal út"

Pap-fok

"Turkálók"

A Grébeci-Holt-Duna Buvatnál

Part menti füzesek

Fekete "szoknyás" nyár a Buvati magasparton

Grébeci halászemlékek

A Grébeci-Holt-Duna a három nagy holtág közül a legrosszabb állapotú, innen távolról nem is látszik a torkolat
Az erőteljesen feliszapolódott torkolat
A Duna
A Grébec-torok

Visszatekintés

Keselyűs

Szilek a Gemencen

Egy kb. 4m törzskerületű hegyi szil (de pontosan beazonosítani, csak kilevelezés után tudom)

...és más szilek (Ulmus)

Gemenc épületei - "Gógai királyság"

Egy sorozat Gemenc egykori és még ma is meglévő épületeiről. Erdészházak, vadászházak, gátőrházak, révházak, halásztanyák...Első rész: Gemenci Vadászház

Keselyűs

Budzsák - A Keselyűsi-Duna ölelésében

Az Ásás-Duna vagy más néven a Keselyűsi-Duna, az egykori Gemenc szigetet nyugatról határoló holtág. Az évszázadok folyamán több néven tüntették fel a térképeken, mint Kesellő Duna, Keserü fok, Kesejős Duna.

A mai térképeken már nem jelölik, de napjainkban is végigkövethető medre. A keselyűsi Holt-Sióból (akkori Nagy-Duna) ágazott ki, a mai keselyűsi tanösvényen kerszetül folytatva útját (a mederrész még ma is jól kivehető). Itt medrét megszakítja az árvízkapu felé tartó töltésút, ahol másik felén újra felbukkan. A keselyűsi vadászház körüli erdőrészben folyik tovább, míg a Gemenci erdőt nyugatról szegélyező töltés újra megszakítja.

A Gemenci erdőben egy nagy "hurkot" tesz, majd egy darabig a töltés mellett húzódik, végül a Grébeci-Dunába torkollik. Azt a kis területet amelyet a Gemenci erdőben a Keselyűsi-Duna körbeölel (hurkot tesz), Budzsáknak vagy Bugyáknak neveztek.

Az erdők államosítása (1945) után kezdődött meg a vadak etetése. Ez a vadetető is a régmúltat idézi.

Gemenc épületei - Gemenci vadászház

Egy sorozat Gemenc egykori és még ma is meglévő épületeiről. Erdészházak, vadászházak, gátőrházak, révházak, halásztanyák...

Felső-Gemenc területén, közvetlenül a Duna-parton áll az egykori gemenci vadászkastély. A második világháború utáni államosításokig a Kalocsai Érsekség tulajdonában volt. Falán egy 1992-ben előkerült tábla áll, melynek felirata a következő:

"Műemlék jellegű építmény. Gemenci vadászház. 1922-23-ban építette a Kalocsai Érsekség vadászház céljára"

Gemenci érdekességek

Gemenc...ahol a fának is füle van

Megérkeztek....

...az első Fekete Gólyák (Ciconia Nigra) Gemencre.

Gemenc a múltban 2.

Az 1974-ben létesített Árvízkapu és hajózsilip a Sió dunai torkolata előtt

Gemenc lakói 2.

Az ártéri erdők egyik gyakori lakója a magányosan fészkelő, folyton civakodó Közép fakopáncs (Leiopicus medius).

Nagyrezét és Keskeny-erdő

Nagyrezét, Pörböly község mellett, Gemencen ÉK-DNY-i irányban helyezkedik el. Területét a Kerülő-Duna, egy 19. század elején természetes úton lefűződött holtág veszi körül. Ma egy hosszú, keskeny csatorna, melyet egy nyári gát ölel körül. A Nyári legelő mellett, a Rezéti-Holt-Dunából ágazik ki és Lassinál végződik, ahol a fokkal való kapcsolatát feltöltötték. Nagy árvíz idején, az ár elől menekülő vadak egyik menedéke. Területén lép be az erdőbe a Pörbölyről induló erdei kisvasút, s van itt még vadmegfigyelő, vadászház, és Gemenc legnagyobb vadföldje.

Kisvasúti híd a Kerülő-Dunán

Irány az erdő

A vadászháznál

Vadföld

A Keskeny-erdő a még Gemenchez tartozó, az árvízvédelmi töltésen kívül eső legnagyobb erdőrész. Nagyrezéttől a töltés választja el, ezt a nagyobb részt telepített erdőt, melynek állományát főleg a fekete dió teszi ki. Itt is megtalálható egy kisebb vadföld.

A Keskeny-erdő Sárköz felőli peremén régen szállások voltak, melyeket "Decsi szállások" névvel jelöltek már az 1700-as évek végén. Közülük a legnépesebb Alföldszállás, ahol 1930-ban még 336-an laktak. Érdekesség, hogy iskolája is volt, és hogy utolsó lakója 1999-ben! költözött el! A Decsi szállásokról részletesebben egy következő bejegyzés alkalmával.