A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc - Grébeci-Duna helyreállítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gemenc - Grébeci-Duna helyreállítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 8., kedd

Gemenc tanúi

Október utolsó napján a Grébeci-Holt-Duna alsó torkolata felé vettük az irányt, hogy megnézzük az ott folyó "helyreállító" munkálatokat.
Keselyűsből indultunk. Egy darabig a töltésen majd arról letérve az erdőben folytattuk utunkat, amikor is elértünk Szomfovát. Az általam csak "szomfovai vonal-út"-nak nevezett úton tovább haladva elértük "Buvat szélét", ahol a már szinte teljesen feltöltődött Csíplek-tó található. Onnan egy nyiladékon, majd egy hajdani fokon keresztül elértük a Grébeci-Dunát.
Mivel az induláskor letértünk a töltésről és elment az idő, nem tudtunk már lemenni a torkolathoz. Leültünk hát a partra és élveztük a látványt, nyugalmat! Ilyenkor már szinte csak a kormoránoké a főszerep, amelyekből ide is bőven jutott, illetve a parton békésen legelésző szarvasoké. A hajó még itt van, csöveket már látni a vízparton is, alul markolók dolgoznak. Messziről mintha úgy láttam volna, hogy a torkolatnál kivágtak volna 1-2 fűzet, amik az egykori grébeci halászok által épített kerítés maradványai mögött voltak. Ez a kerítés a torkolatot teljes szélességében átérte (persze akkoriban ez nem a mai Dunával összekötő kis fokocskát jelentette) és rekesztőhálóként használták. A vízállástól függően nyitották, zárták. A grébeci halászok tanyájának bozóttal benőtt helye ma is megvan.
Lassan ránk esteledett ezért elindultunk vissza Keselyűsbe. Már a töltésen jártunk Zátony-tava résznél amikor sakálok rémisztő hangjára lettünk figyelmesek. Valóban rémisztő amikor szinte az orráig sem lát az ember.
Utunk jóra sikeredett, mint mindegyik, amelyik e csodálatos ártéri világba, a Gemencbe vezet!

2011. szeptember 24., szombat

Élőhely revitalizáció a Grébeci-Holt-Dunán 1.

A Grébeci-Holt-Duna mint egykori fő Duna-ág az 1893-1898 között elvégzett úgynevezett sükösdi átvágás eredményeként jött létre. A három legnagyobb mellékág (Rezéti-Grébeci-Vén-Duna) közül a legrosszabb állapotú. Felső torkolatát annak idején kőgáttal zárták el, így az mára teljesen feliszapolódott, csak magas dunai vízállás esetén jut be a víz. Alsó végén alacsony vízállásnál csak egy kis "fok" köti össze a Dunával. A Grébeci-Holt-Dunáról többet is megtudhatunk Elblinger Ferenc oldaláról.
Felső Barnabás felvétele a Papp Attilával közös, 1991-es kiadású Gemenc című könyvéből
Évekkel ezelőtt felvetődött, hogy a felső torkolatnál megbontják a csőátereszt, mederkotrást végeznek, és "átmosatják" az egész mellékágat. Ez a terv nem valósult meg. Hosszú évek tervezési és engedélyezési folyamatai után 2011 tavaszán-nyarán megkezdődtek az előkészületek a meder alsó végének helyreállításához. Ekkor 500cm körüli dunai vízállásnál egy kishajót toltak-vontak fel az alsó torkolatnál, amely a Grébec buvati partján összeszerelt csővezetéken keresztül fogja a meghatározott mennyiségű iszapot eltávolítani a mederből.
 
Kijelölt helyeken (Buvaton biztos, de ha jól tudom a Fekete-erdei részen is) úgynevezett kazettákat (árkokat) alakítanak ki amelybe az iszap kerül, végül az egészből vadmentő dombokat alakítanak ki.
A torkolat közelében pedig egy fenékküszöböt létesítenek, amivel bent tudják tartani a nagy dunai vízállásnál bejutó vizet, tehát kis víz esetén nem tud "kiszökni" a víz.