Átkelőhelyek a Dunán, Sión 5. A gógai rév

Az egykoron itt kanyargó Dunának (mint bogyiszlói rév), majd a helyén folyó Siónak volt itt fontos átkelőhelye.

Gemenc két utolsó erdészeti kezelésében lévő révje közül az egyik, a kutyatanyai, más néven a gógai rév volt. Fontosságát az is jellemzi, hogy még a hidak korában is megőrizte szerepét, mivel a gógai erdőkből csak itt lehetett átkelni a túlsó erdőrészekbe.
A hetvenes évek végén még működött, az utolsó révésze egy Tóbi Benjamin nevezetű ember volt. A révház és halásztanya emlékét ma már csak dombja őrzi.

Átkelőhelyek a Dunán, Sión 4. Fadd - Várszeg

A Tolna megyei Fadd a Sárköz és a Mezőföld találkozásánál fekszik, a Faddi-Holt-Duna partján. A kb. 10 km hosszúságú holtág az 1850-es években befejezett folyamszabályozás (bogyiszlói átvágás) során alakult ki.

Felső részén egy (magánkézben lévő) kézi hajtású komp található. A komppal átjutva elérjük az egykori Várszeg pusztát, a Várszegi-erdőt és az egykori Felsővárszeg Tsz. épületeit.

Átkelőhelyek a Dunán, Sión 3. A szeremlei komp - Pandúr-sziget

Szeremle a Bajához legközelebb eső település dél-délnyugatra, a Pandúr-sziget mentén, a Kamarás-Duna vagy más néven a Sugovica mellett. A Holt-Duna ág kitűnő horgászvíz, és a vízisport szerelmeseinek is kedvelt helye.

A Pandúr-szigetre bejutni szárazföldön Baja felől, illetve vízen Szeremle felől a Sugovicán, egy kézi hajtású komppal lehet. A kompot kizárólag vadászok, erdészek és a DDNPI használja. A komppal átjutva a szigetre érünk, ahol egykor császárok is vadásztak, valamint elérjük a Pandúri vadászházat. Még egy érdekesség, hogy a hazánkba visszatelepített európai hódok évek óta a komp környékén élnek, és "kis szerencsével" bárki láthatja őket.

A szeremlei komp

Kézi hajtású komp és a kompház

Átkelőhelyek a Dunán, Sión 2. Báta - Szeremle

Báta évszázadok óta fontos kikötő és átkelőhely volt, mert Tolnától itt érintkezik először a magaspart a Dunával, és a Sárvíz is itt torkollott a Dunába. Az erdélyi sószállítmányok ezen az átkelőhelyen érték el a Dunántúlt, majd a bátai réven keresztül a Sárvízen, az ország belsejébe folytatták útjukat.

A révátkelés Báta és Szeremle községek között zajlott, 1843-ban áthelyezését kezdeményezték, de nem valósult meg. A révjog a bátaszéki uradalomé volt, 1881-ben 50 évre a bátaiak szerezték meg, a vámjövedelemből a révházakat és a révhez, komphoz vezető utakat kellett fenntartani.
Az 1900-as évek elején a vasútépítésekkel csökkent a víziutak jelentősége, és 1909-ben a bajai híd elkészültével végleg megszűnt Báta egykori közlekedési csomópont szerepe.
A bátaiak ezt sokáig nem hitték el, hiszen 1913-ban az első révet kőhíd váltotta fel, majd kövesutat építettek a Nagy-Szigeten át a kompig, mely 1950-ig kötötte össze Bátát és Szeremlét.

Itt, a Bátai-Holt-Dunánál váltotta fel az 1913-ban épült híd a korábbi első rév szerepét

A révig kikövezett út a Nagy-Szigeten

Az egykori szeremlei révhez vezető út

Kilátás a Duna bátai partszakaszára
A Bátai-Holt-Dunára egy vasúti hidat terveztek, de "közbeszóltak a dolgok", így nem fejeződött be

Átkelőhelyek a Dunán, Sión 1. Dunaszekcső - Dunafalva

Egy sorozat a Dunán, Sión lévő átkelőhelyekről,főként a Gemencen és szűkebb környezetében.

1974-ben még a Dunán 60, a Tiszán pedig 96 átkelőhely működött. Jelenleg olyan 20-20 működik. Az átkelőhelyek csökkenéséhez hozzájárult, hogy az elmúlt években több híd is épült az országban, s emiatt sok helyen megszűnt a kompközlekedés.
A rómaiak korában a mai Dunaszekcső jelentős hely volt, tehát már az átkelőhely is fontos szerepet játszhatott.

Révátkelőhely Dunaszekcső és Dunafalva között

Révváró a Halász úton

és egy, az "utolsó" dunai bárkák közül