2011. július 29., péntek

A Pörbölyi-erdőben

Gemenc déli részén, a Duna és az 55-ös út között terül el a Pörbölyi-erdő. Nyugatról a Nyéki-Holt-Duna és a hozzá kapcsolódó Felső-Címer-fok határolja. Az egyik legváltozatosabb, vadban gazdag erdőrész.Három részre különíthető, úgy mint felső-,közép-, és alsópörböly. A felső részén található Gemenc egyik legszebb, és madárvilágának egyik legfontosabb táplálkozóhelye a Báli-sík illetve Báli-tó. Itt található a Felsőpörbölyi vadászház valamint Gemenc legnagyobb fája (fekete nyár), az egykori Duna lefűződés, a Marica-fok partján. Felső- és középpörböly egy részét pedig a Dunafürdői túraúton is felfedezhetjük.Alsó részét egykori Duna-ágak szabdalják : Simon-, Móric-, Hágli-Duna. Bizonyos részein alacsony dunai vízállás esetén sajnos szárazon átgyalogolhatunk.
Csodás vadvizek voltak egykoron, melyek szigeteket zárnak közre: Gyuri-, Liba-, Móric-, Simon-sziget.
Alsópörböly területét laposok, "vizes években feltöltődő" fokok sokasága és olyan részek teszik változatossá mint az Átok-kert vagy Csörösz. Mind három erdőrészhez tartozott egy erdészház, úgy mint felső-, közép-, és alsópörbölyi erdészlak. Sajnos már mindegyiket régen lebontották, legkorábban a középsőt, ahol régen egy fakereszt is állt. Gemenc egykori erdészházai közül, melyeket mind bejártuk, az alsópörbölyi erdészlak a legkedvesebb számunkra, mind környezete mind magával ragadó szelleme miatt.(Az erdészházakról bővebben a következő Gemenc épületei cimke alatt.)
Szintén alsópörbölyön a Duna 1473-as folyamkilométerének közelében található az 1956-ban épült, akkori Új Élet Halászati Tsz. Kádári halászháza.A halászház mellett elhaladó út, az erdészlakok mentén egészen a Marica-Dunáig egy fő közlekedési út része volt, amely Bátától a szentjánosi révhez vezetett.
A Pörbölyi-erdő az államosításokig a Kalocsai Érsekség tulajdonában volt, melynek vadászbérletét József főherceg birtokolta. Az Érsekség tulajdonában volt itt egy rév is, melyet nem ő működtetett, hanem bérbe adta azt. A révház valamikor a Duna partján állt (Kerek-zátony), de ismerve a folyó munkáját ez később egy lefűződött ághoz, a Marica-Duna alsó végére került. Ez volt a szentjánosi rév (erről bővebben majd a következő átkelőhelyek... cimke alatt), itt lehetett átkelni Bajára. 1935-ig működött amíg a bajai hidat átadták a közforgalomnak.

2011. július 21., csütörtök

2011. július 20., szerda

Üdvözlet Gemencről

Egy újabb képeslap a gyűjteményemből.
Trófea Múzeum, 1970-es évek.

2011. július 17., vasárnap

2011. július 14., csütörtök

2011. július 11., hétfő

2011. július 10., vasárnap

2011. július 9., szombat

Gemenc lakói

Kis számban, leginkább Gemenc nyugati peremén él az
Őz

2011. július 8., péntek

2011. július 7., csütörtök

2011. július 6., szerda

2011. július 5., kedd

2011. július 4., hétfő

Törpegém

Pillanatok

Keselyűstől Szomfováig

Gemenc egykori életét, még gazdagabb élővilágát őrzik a ma már feledésbe merült, merülő és ma is meglévő helynevek, elnevezések. Mind mind beszédes nevek, mint például Telefonos, Cseréprakodó, Keselyűs. Ha ma már keselyűk nem is, de a keselyűsi fehér gólyák szemmel láthatóan jól érzik itt magukat.
Kutyás tölgy. Egy négylábú hős emlékére.
Gemenc erdeit egykor széltében hosszában be lehetett járni ladikkal, ma már csak egy nagyobb ár után telnek fel ezek a fokok, medermaradványok.Mára már szinte minden be lett erdősítve, csak itt-ott lelhetők fel az egykori rétek, legelők.
Évszázados fák Gemenc ezernyi arcának és titkának őrzői.
Az erdő lakóinak egyik kedvenc csemegéje a hamvas szeder.
Nagy kócsag szigonyozza a halakat a sekély vízben....
... miközben két fiatal szürke gém méregeti egymást.
Csigaházak tanúskodnak az egykor itt pezsgő vízi világról.
A "Gemencet" határoló Ásás-Duna
Úszólecke