A mai öregek sem emlékeznek már arra, hogy mikor is látszottak ki utoljára az egykori zsilip vízbe dőlt romjai, a bátai Mély-gödörben. Az idei szárazság viszont újra láthatóvá tette ezeket a romokat.
Ezt az egynyílású zsilipet az akkor épült árvízvédelmi töltésbe építették, és 1872 július 2.-án adták át, a jelenlegitől kb. 500m-re. Tíz hónap után (a rossz alapozás miatt) egy közepes nyári ár alámosta, végül 1873 május 13.-án elsüllyedt. A szakadást egy körtöltéssel helyrehozták, de a belvizet csak a töltés kivágásával lehetett kivezetni. Az 1876-os árvíz idején az egész ártér víz alá került, a bedőlt zsilip helyén lévő körtöltést a kétoldali víz elmosta, és 600m hosszan beomlott. A következményeket mondanom sem kell, rengeteg ház dőlt össze Bátán.
A végleges megoldást a mai, 1879-ben felépült zsilip jelentette, amelyet később háromnyílásúra építettek át. Ebben az évben épült meg a bátai szivattyútelep is.
