Véget ért a nyár első hónapja.Ezzel a bejegyzéssel pedig szeretném pótolni azt, amelyek eddig idő hiányában nem kerültek fel a hónapban.
A hónap első napját Bátán, illetve Gyűrűsaljon töltöttük. Örömmel hallottuk, hogy a falu alatti, nemrég elkészült Bátai-Holt-Duna mederrendezése után, a felső szakaszt is kotorni fogják.
Mindjárt másnap, a Taplósi-gyepre indultunk Réti iszalagokra "vadászni". Sikerrel jártunk, az idén szép számban virított ez a szép kis virág.
Mindjárt másnap, a Taplósi-gyepre indultunk Réti iszalagokra "vadászni". Sikerrel jártunk, az idén szép számban virított ez a szép kis virág.
Aztán a Kis-Duna mentén, Gyöngyösoldal felé vettük az irányt , hogy meglátogassuk Bözsi nénit. Megtudtuk, hogy kidőlt a gyöngyösoldali tölgy, az erdészház hatalmas fenyői viszont szépen állnak.
Ha nem voltunk nagyobb túrán, akkor Keselyűs környékén biztos hogy feltűntünk.
Következett Báta, ahol Kovács Csaba a környék, számomra eddig ismeretlen helyeire kalauzolt el minket. Már többször nekivágtunk, most végre megtaláltuk az egykori alsógyűrűsalji erdészház romjait (inkább csak dombját). Utána a Tilosi-ághoz mentünk, ahol elértük a Vén-Duna összefolyást. Malomfán egy régi tanya helyét kerestük fel, sikerrel. A nap fénypontja azonban az egykori bátai halász-lak meglátogatása volt. Végül hazafelé megnéztünk a határban egy sárközi keresztet is.
Közben megérkezett a zöldár, és vele együtt a szúnyogok is!
Keselyűs, Borré, Keselyűs, Sió...
Ha nem voltunk nagyobb túrán, akkor Keselyűs környékén biztos hogy feltűntünk.
Következett Báta, ahol Kovács Csaba a környék, számomra eddig ismeretlen helyeire kalauzolt el minket. Már többször nekivágtunk, most végre megtaláltuk az egykori alsógyűrűsalji erdészház romjait (inkább csak dombját). Utána a Tilosi-ághoz mentünk, ahol elértük a Vén-Duna összefolyást. Malomfán egy régi tanya helyét kerestük fel, sikerrel. A nap fénypontja azonban az egykori bátai halász-lak meglátogatása volt. Végül hazafelé megnéztünk a határban egy sárközi keresztet is.
Közben megérkezett a zöldár, és vele együtt a szúnyogok is!
Keselyűs, Borré, Keselyűs, Sió...
Nagyon szép időnk volt azon a hétvégén, amikor is elmentünk régóta tervezett utunkra, Kisjakabfalvára. Onnan Villányba, Mattyra és a határ túloldalán fekvő Ribnjakra is elmentünk egyet kirándulni.
Következett a Nemzeti Parkok hete, megnéztük az Élet az ártéren kiállítást Bárányfokon.
Aztán megint Keselyűs és Árvízkapu. A vízszint csökkent, de újabb hullám érkezett, ezúttal kisebb mint az előző. Hiába. Sajnos ekkora víznél, csak a Dunával közvetlenül csatlakozó holtágak, fokok telnek meg vízzel, Gemenc belső vízállásai továbbra is szárazon állnak. Közben rátaláltunk szerencsénkre, és bepillantást nyerhettünk a Mezei verebek párzási szokásába.
Következett a Nemzeti Parkok hete, megnéztük az Élet az ártéren kiállítást Bárányfokon.
Aztán megint Keselyűs és Árvízkapu. A vízszint csökkent, de újabb hullám érkezett, ezúttal kisebb mint az előző. Hiába. Sajnos ekkora víznél, csak a Dunával közvetlenül csatlakozó holtágak, fokok telnek meg vízzel, Gemenc belső vízállásai továbbra is szárazon állnak. Közben rátaláltunk szerencsénkre, és bepillantást nyerhettünk a Mezei verebek párzási szokásába.
Következett Gemenc egykori fás legelője, ahol a gyümölcsfákat térképeztem fel. Tavaly ilyenkor a vízimadarak és rabsicok paradicsoma volt a hely, az idén viszont csak a térdig érő gaz és 1-2 szép virág jutott.
Kicsit szétnéztünk Keselyűsben, mielőtt kilátogattunk volna a Karaszi fűzhöz. Búza és kukorica veszi most körbe, így áll most tekintélyt parancsolva.
Az utolsó napokban Alsó-Gemencen és a bogyiszlói Dalocsán jártunk. Most már tényleg igazi ez a nyári, gemenci hangulat. Döglesztő meleg és a halálba kínzó szúnyogok hada.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.