Báta évszázadok óta fontos kikötő és átkelőhely volt, mert Tolnától itt érintkezik először a magaspart a Dunával, és a Sárvíz is itt torkollott a Dunába. Az erdélyi sószállítmányok ezen az átkelőhelyen érték el a Dunántúlt, majd a bátai réven keresztül a Sárvízen, az ország belsejébe folytatták útjukat.
A révátkelés Báta és Szeremle községek között zajlott, 1843-ban áthelyezését kezdeményezték, de nem valósult meg. A révjog a bátaszéki uradalomé volt, 1881-ben 50 évre a bátaiak szerezték meg, a vámjövedelemből a révházakat és a révhez, komphoz vezető utakat kellett fenntartani.
Az 1900-as évek elején a vasútépítésekkel csökkent a víziutak jelentősége, és 1909-ben a bajai híd elkészültével végleg megszűnt Báta egykori közlekedési csomópont szerepe.
A bátaiak ezt sokáig nem hitték el, hiszen 1913-ban az első révet kőhíd váltotta fel, majd kövesutat építettek a Nagy-Szigeten át a kompig, mely 1950-ig kötötte össze Bátát és Szeremlét.
Itt, a Bátai-Holt-Dunánál váltotta fel az 1913-ban épült híd a korábbi első rév szerepét
A révig kikövezett út a Nagy-Szigeten
A valamikori fő Duna ág az 1897-1898 között elvégzett "koppányi" átmetszéssel vált mellékággá. Ezt a 4 km hosszúságú ágat nevezik ma Vén-Dunának.
Az átmetszés lassan fejlődött, ezért 1910-ben az ágat egy keresztgáttal elzárták. Ezáltal az átmetszés fejlődése felgyorsult, de a feliszapolódás is fokozottá vált.
Hosszú évtizedek után, 1998-ban robbantással megnyitották a keresztgátat, így újra "helyreállhatott" az élővízi jelleg.
A révig kikövezett út a Nagy-Szigeten
Az egykori szeremlei révhez vezető út
Kilátás a Duna bátai partszakaszára
A Bátai-Holt-Dunára egy vasúti hidat terveztek, de "közbeszóltak a dolgok", így nem fejeződött be
Az 1900-as évek elején Decstől 7 km-re Bograpusztán 276m mélyen, 41.2 C fokú hőforrást tártak fel. Ennek kihasználására a hetvenes években termálfürdőt akartak létesíteni Szekszárd határában, de ez nem valósult meg, ekkor Gunarason hozták létre a mai napig üzemelő termálfürdőt.
Felső-Lassi-tó
A Szomfovai Delta
1968-ban épült a napjainkra üzemen kívül lévő Szomfovai szárnyvonal 3km hosszú pályája, melyből 2km-t még a nyolcvanas években felbontottak. Ez a szakasz kötötte össze a fővonalat a Szomfovai "településsel".
A legszebb gemenci mellékág a Rezéti-Holt-Duna, amely a csanádi átvágással 1893-ban vált Gemenc leghosszabb, 14,7 km hosszúságú mellékágává
A Lovas-fok vagy Reitman-fok egy mesterséges fok, amely a Decsi-Nagy-Holt-Dunát köti össze a Rezéti-Holt-Dunával. Egy halász csinálta, vájatta ki, hogy ez vezesse át az áradást az egyik holt Dunából a másik holt Dunába, melyik összeköttetésben volt az élő Dunával.
A Lovas-foki híd - Gemenc régi fahídjaiból már csak egy-kettő van mutatóban, nem bírták a mai járművek súlyát, ezért helyüket beton átereszek vették át
Egyedül, magányosan...
Bárkarakodó - Egykor ide jártak a halkereskedők, itt vásárolták fel a bárkában tárolt halat, ma egy kisebb rét őrzi a nevét
Decsi-Nagy-Holt-Duna - Természetes úton lefűződött holtág a Duna jobb parti hullámterén
A Decsi-Kis és Nagy-Holt-Dunát összekötő Pap-fok, amelyet egy Pap nevű árendás vájatott.
Szomfova, azaz az egykori Asszonyfalva, ahol már 1331-ben kőtemplom állott