Budzsák - A Keselyűsi-Duna ölelésében

Az Ásás-Duna vagy más néven a Keselyűsi-Duna, az egykori Gemenc szigetet nyugatról határoló holtág. Az évszázadok folyamán több néven tüntették fel a térképeken, mint Kesellő Duna, Keserü fok, Kesejős Duna.

A mai térképeken már nem jelölik, de napjainkban is végigkövethető medre. A keselyűsi Holt-Sióból (akkori Nagy-Duna) ágazott ki, a mai keselyűsi tanösvényen kerszetül folytatva útját (a mederrész még ma is jól kivehető). Itt medrét megszakítja az árvízkapu felé tartó töltésút, ahol másik felén újra felbukkan. A keselyűsi vadászház körüli erdőrészben folyik tovább, míg a Gemenci erdőt nyugatról szegélyező töltés újra megszakítja.

A Gemenci erdőben egy nagy "hurkot" tesz, majd egy darabig a töltés mellett húzódik, végül a Grébeci-Dunába torkollik. Azt a kis területet amelyet a Gemenci erdőben a Keselyűsi-Duna körbeölel (hurkot tesz), Budzsáknak vagy Bugyáknak neveztek.

Az erdők államosítása (1945) után kezdődött meg a vadak etetése. Ez a vadetető is a régmúltat idézi.

Gemenc épületei - Gemenci vadászház

Egy sorozat Gemenc egykori és még ma is meglévő épületeiről. Erdészházak, vadászházak, gátőrházak, révházak, halásztanyák...

Felső-Gemenc területén, közvetlenül a Duna-parton áll az egykori gemenci vadászkastély. A második világháború utáni államosításokig a Kalocsai Érsekség tulajdonában volt. Falán egy 1992-ben előkerült tábla áll, melynek felirata a következő:

"Műemlék jellegű építmény. Gemenci vadászház. 1922-23-ban építette a Kalocsai Érsekség vadászház céljára"

Gemenci érdekességek

Gemenc...ahol a fának is füle van

Megérkeztek....

...az első Fekete Gólyák (Ciconia Nigra) Gemencre.

Gemenc a múltban 2.

Az 1974-ben létesített Árvízkapu és hajózsilip a Sió dunai torkolata előtt

Gemenc lakói 2.

Az ártéri erdők egyik gyakori lakója a magányosan fészkelő, folyton civakodó Közép fakopáncs (Leiopicus medius).

Nagyrezét és Keskeny-erdő

Nagyrezét, Pörböly község mellett, Gemencen ÉK-DNY-i irányban helyezkedik el. Területét a Kerülő-Duna, egy 19. század elején természetes úton lefűződött holtág veszi körül. Ma egy hosszú, keskeny csatorna, melyet egy nyári gát ölel körül. A Nyári legelő mellett, a Rezéti-Holt-Dunából ágazik ki és Lassinál végződik, ahol a fokkal való kapcsolatát feltöltötték. Nagy árvíz idején, az ár elől menekülő vadak egyik menedéke. Területén lép be az erdőbe a Pörbölyről induló erdei kisvasút, s van itt még vadmegfigyelő, vadászház, és Gemenc legnagyobb vadföldje.

Kisvasúti híd a Kerülő-Dunán

Irány az erdő

A vadászháznál

Vadföld

A Keskeny-erdő a még Gemenchez tartozó, az árvízvédelmi töltésen kívül eső legnagyobb erdőrész. Nagyrezéttől a töltés választja el, ezt a nagyobb részt telepített erdőt, melynek állományát főleg a fekete dió teszi ki. Itt is megtalálható egy kisebb vadföld.

A Keskeny-erdő Sárköz felőli peremén régen szállások voltak, melyeket "Decsi szállások" névvel jelöltek már az 1700-as évek végén. Közülük a legnépesebb Alföldszállás, ahol 1930-ban még 336-an laktak. Érdekesség, hogy iskolája is volt, és hogy utolsó lakója 1999-ben! költözött el! A Decsi szállásokról részletesebben egy következő bejegyzés alkalmával.

Gemenc lakói 1.

Mindig erre a pillanatra vártam, s mikor eljött megmutatkozott teljes szépségében. Azóta többször is sikerült megfigyelnem vadmacskákat Gemencen, ahol a legnagyobb veszélyt számukra élőhelyük pusztítása és a házi macskákkal való keveredés jelenti.

Vadmacska (Felis Silvestris)

Gemenci érdekességek

Gemenc a múltban 1.

"Ekkora fa is nőt már Gemencen"

Keselyűs

1495 Gemenc

Gemenci rakodó

Gemenci szekerezés

Átkelőhelyek a Dunán, Sión 5. A gógai rév

Az egykoron itt kanyargó Dunának (mint bogyiszlói rév), majd a helyén folyó Siónak volt itt fontos átkelőhelye.

Gemenc két utolsó erdészeti kezelésében lévő révje közül az egyik, a kutyatanyai, más néven a gógai rév volt. Fontosságát az is jellemzi, hogy még a hidak korában is megőrizte szerepét, mivel a gógai erdőkből csak itt lehetett átkelni a túlsó erdőrészekbe.
A hetvenes évek végén még működött, az utolsó révésze egy Tóbi Benjamin nevezetű ember volt. A révház és halásztanya emlékét ma már csak dombja őrzi.

Gemenc keresztjei

A mai Gemenc területén egykor öt kereszt állott. Három kereszt melyek fából készültek, ma már nem, közülük kettő még ma is áll.

Az egyik fakereszt a nagyrezéti erdészházhoz a töltésről bevezető út szélén állt. 1931-ben az akkori nagyrezéti erdész, Kovács Péter állíttatta. A kilencvenes évek elején darabjai még láthatóak voltak.
A másik fakereszt a kisrezéti erdészház előtti bevezető út mellett állt. Az akkori kisrezéti erdész Keszthelyi Mihály állította 1945-ben. 1970 körül még megvolt.

A harmadik kereszt az egykori közép-pörbölyi erdészház előtt állt. Valószínűleg közel egyidős lehetett a nagyrezéti kereszttel. Egy alkalommal rádőlt egy fa és a keresztet leütötte.
A további két kereszt kőből készült és még ma is megvannak.
Az egyik ott áll a Duna-parton, a gemenci vadászház (a régi vadászkastély) előtt. A Dunáról már messziről látszik a fehér színű, kb. 4 méter magas kereszt. Valószínűleg a vadászkastély építésekor (1922-1923) állították.

A másik Gemenc kapujában, a keselyűsi csárda előtt áll. Egy volt gemenci vadászbérlő (1936 után lett a "tulajdonképpeni" Gemenc vadászbérlője), vitéz Beöthy Zsigmond László állíttatta nagybátyja emlékére.

A kereszt felirata:
Isten dicsőségére s nagybátyám váradi Beöthy István
emlékére s halálának engesztelésére.
Az éjszakában e kies lakig hangzott a hajó sípjának sikolya a
hajóé amelyen szüleidhez utaztál a bajai sírkertbe.
Téged egy tűnt kor felejtett itt e hitét becsületét vesztett
világban, Te kivételes életű s jellemző jó ember, s hogy
elmentél úgy érzem a férfierény szállt Veled a sírba
Az Úr azokat sújtja itt, akiket szeret.

Borrév

Gyűrűsalj

Gemenci emlék

Nyéki-Holt-Duna

Keselyűs

Sötét-völgy 2.